A fotovoltaikus (PV) iparág alapvető pillére Kína számára a „kettős szén-dioxid-kibocsátás” céljainak elérésében és egy új energiarendszer létrehozásában. Mára globális vezető pozíciót épített ki, és teljes körű, önirányítható képességeket fejlesztett ki. Az iparág azonban régóta olyan problémákkal küzd, mint a gyártás és az alkalmazás közötti elégtelen koordináció, a termelési kapacitás elrendezése és a hálózati teherbírás közötti eltérés, valamint a túlkapacitás és a hiány gyakori ciklusai, amelyek komolyan akadályozták az iparág magas színvonalú fejlődését. A geopolitikai turbulenciával és az elmúlt években tapasztalt kereskedelmi protekcionizmus növekedésével párosulva az iparágban az „involúciós” verseny fokozódott. A fotovoltaikus gyártási kapacitás mérete kétszeresen meghaladja a keresletet, az alacsony árak és a rendezetlen verseny pedig két egymást követő évben is jelentős, 100 milliárd jüant meghaladó veszteségeket okozott az egész iparág számára. A tőkepiacon az egész iparág teljes piaci értéke közel 4 billió jüannal csökkent a történelmi csúcshoz képest. Ha ez a tendencia továbbra is terjed, láncreakciók sorozatát indíthatja el, veszélyeztetve a nemzet pénzügyi biztonságát. Idén a Nemzeti Népi Kongresszus és a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia releváns javaslatokat terjesztett elő a fotovoltaikus gyártási szektor energiaipar irányításába való beépítésére.
2025 januárjában a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság kiadta a „Közlemény a megújuló energia hálózatra kapcsolt villamosenergia-árazás piacorientált reformjának elmélyítéséről a megújuló energia magas színvonalú fejlesztésének előmozdítása érdekében” című dokumentumot (FGNJ [2025] 136. szám), amelynek célja a megújuló energia hálózatra kapcsolt villamos energia teljes körű integrációjának előmozdítása a villamosenergia-piacra, ahol az árak piaci tranzakciókon keresztül alakulnak ki, ami hosszú távon pozitív jelentőséggel bír. Országos dokumentumként azonban a konkrét végrehajtási részletek kidolgozása az egyes tartományokra (városokra, kerületekre) van bízva, ami sok helyen homályos politikákhoz vezet. A politikai bizonytalansággal és a megújuló energia piacra lépése utáni drasztikus villamosenergia-árak ingadozása által okozott működési kockázatokkal szembesülve számos vállalkozásnak le kellett lassítania vagy fel kellett függesztenie az új projektek fejlesztését és építését, ami a hazai fotovoltaikus (PV) beépített kapacitásának növekedésében stagnálást eredményezett 2025-ben, és potenciálisan negatív növekedést 2026-ban, az elmúlt években először.
Eközben, geopolitikai tényezők hatására és az Egyesült Államok feldolgozóiparának visszatérésére irányuló erőfeszítéseinek ösztönzésére, Kína tengerentúli fotovoltaikus (PV) modul gyártási kapacitása jelentősen megnőtt, meghaladva a 100 GW-ot. Az Egyesült Államok és India fotovoltaikus gyártóiparának felemelkedése leszűkítette nemzetközi piacunkat, és az export hosszú távon stagnálhat. Ennek hatására Kína fotovoltaikus modul exportja 2025-ben 2,1%-os éves növekedésre esett vissza, és várhatóan a következő években nulla vagy enyhe növekedést mutat. A hazai és a nemzetközi piacokra nehezedő nyomás miatt ez az egész iparág számára olyan, mintha csak tetézné a kárt. Ha a kereslet idén tovább lassul, az egész iparág továbbra is veszteségeket fog elszenvedni, és az „involúciós” verseny valószínűleg tovább fokozódik.
Abban a kulcsfontosságú időszakban, amikor az ország teljes mértékben a „kettős szén-dioxid-kibocsátás” céljai felé halad, a fotovoltaikus (PV) iparágat már nem szabad általános feldolgozóiparként irányítani. Ehelyett jobban kellene védenie a globális versenyben már meglévő vezető szerepét, nagyobb figyelmet kellene fordítania Kína energetikai átalakulásában betöltött fontos szerepére, valamint a nemzeti energia- és devizabiztonság szempontjából betöltött jelentős stratégiai jelentőségére. Ezt figyelembe véve a fotovoltaikus gyártási folyamatnak az energiaipar irányításába való beépítése szinergiát eredményezhet a gyártás és az alkalmazás között, egyenlő hangsúlyt fektetve a biztonságra és az átalakulásra, valamint egységes politikát és felügyeletet biztosítva a fotovoltaikus iparág számára. Az ország számára ez Kína energiagazdálkodási rendszerének korszerűsítését jelenti az energiaszerkezet és az energiabiztonsági megfontolások változásai alapján, és fontos garanciát jelent a „kettős szén-dioxid-kibocsátás” célok megvalósításának és a magas színvonalú nemzeti fejlesztésnek a támogatására. Ennek érdekében a következő javaslatokat javasoljuk:
Először is, javasoljuk a fotovoltaikus gyártási folyamat beépítését az energiaszektor átfogó tervezésébe és irányításába. A Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottságnak, valamint az Ipari és Információs Technológiai Minisztériumnak kellene vezető szerepet vállalnia a fotovoltaikus gyártóipar irányításának koordinálásában, a Nemzeti Energiaügyi Hivatallal, a Piacszabályozási Állami Hivatallal, az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztériummal, valamint más minisztériumokkal és bizottságokkal együttműködve. A fotovoltaikus gyártási kapacitást össze kell hangolni az energiafejlesztéssel és az energiahálózat-építéssel, és létre kell hozni a „gyártás-alkalmazás-fogyasztás” együttműködési mechanizmusát.
Másodszor, javasoljuk a hagyományos energiaipar-menedzsment érett tapasztalataira való hivatkozást, és a Kínai Népköztársaság energiatörvényén alapuló piacszabályozási mechanizmus létrehozását a fotovoltaikus gyártás számára. A fotovoltaikus gyártási kapacitás működését össze kell kapcsolni a nemzeti fotovoltaikus telepítési tervezéssel és az exportkereslettel, és ki kell építeni egy dinamikus egyensúlyi mechanizmust, amely „a termelést a keresletnek megfelelően állítja be”. Javítani kell az árszabályozási rendszert a fotovoltaikus gyártás oldalán, árfigyelmeztető mechanizmust kell létrehozni, szükség esetén árbeavatkozási intézkedéseket és vészhelyzeti intézkedéseket kell hozni, valamint kockázatkezelési mechanizmust kell kiépíteni a rendellenes piaci áringadozások megelőzésére és kezelésére.
Harmadszor, javasoljuk egy egységes nemzeti monitoring platform létrehozását, valamint a vészhelyzeti reagálási és többletfigyelő rendszer fejlesztését. Létre kell hozni egy fotovoltaikus gyártási művelet-figyelő rendszert olyan adatok monitorozására, mint a termelési kapacitás, a kibocsátás, az ár, az energiafogyasztás és a minőség, valamint a forgalom, az elosztás és a fogyasztás működési dinamikája. A fotovoltaikus gyártás legfelsőbb szintjén lévő nyersanyag-összeköttetést, a poliszilíciumot, be kell vonni a nemzeti energiabiztonsági tartalékrendszerbe. Az ipari lánc ellenálló képességének fokozása érdekében létre kell hozni egy vészhelyzeti reagálási mechanizmust a nyersanyagellátás és -tárolás extrém helyzetekben történő biztosítására.
Közzététel ideje: 2026. márc. 9.