A közelmúltban néhány központi állami tulajdonú vállalat befektetője arról számolt be, hogy mivel egyes tartományok elkezdték a teljes terület alapján kivetni a fotovoltaikus földterületekre a két adót, a csoport kifejezetten előírta, hogy minden projektet a teljes terület alapján számítsanak ki a két adó tekintetében a felülvizsgálat során. „A 136. számú dokumentum szerinti villamosenergia-ár kockázattal párosulva szinte egyetlen fotovoltaikus projekt sem tud megfelelni a felülvizsgálatnak.”
Erre válaszul a fotovoltaikus iparág konzultált a fotovoltaikus projektek földhasználati helyzetéről más tartományokban. Egy másik központi állami vállalat közvetlenül kijelentette, hogy egy bizonyos északnyugati tartományban található fotovoltaikus projektjét már tavaly óta a teljes terület alapján két fotovoltaikus földterületre kivetett adó terheli, és számos már befejezett projektet hamarosan „leselejteznek”. Eközben a központi állami vállalat a teljes fotovoltaikus rendszer területére kivetett földterület és két adó alapján is kiszámította az adót. Ennek eredményeként a megépítendő projekteknek gyakorlatilag nincs lehetőségük a további építésre.
A 136. számú dokumentumban foglalt, az új energiaforrások teljes körű piacra lépését elősegítő várható villamosenergia-árak csökkenésével szembesülve a fotovoltaikus földterületekre évek óta ismétlődő két adó újabb súlyos csapást mért a fotovoltaikus területekbe történő, már amúgy is hirtelen lehűlő downstream beruházásokra.
A teljes területi adózás megnehezíti a fotovoltaikus projektek költségeinek kiszámítását.
Nemrégiben egy hszincsiangi befektető azt nyilatkozta a Photovoltaicnak, hogy tavaly a hszincsiangi fotovoltaikus projektekre már bevezették a teljes területre kiterjedő földhasználati adót. A már amúgy is alacsony villamosenergia-ár és a fotovoltaikus projektek magas energiafogyasztási aránya, valamint a földhasználati adó költsége jelentős növekedést eredményezett. „A projekt megtérülési rátája teljesen veszteséges.”
2023-ban a tervek szerint a teljes területre négyzetméterenként 3 jüan adót vetnének ki. Több befektető közötti visszajelzési forduló és tárgyalás után azonban a végső adókulcsot négyzetméterenként 0,6 jüanban határozták meg. Ennek ellenére, ha 10 MW-onként 250 mu-val számolnánk, az még mindig évi 10 000 jüan/MW többletköltséget jelentene. „A 20 éves energiatermelési ciklust tekintve ez wattonként 0,2 jüan költségnövekedést jelent” – mondta a befektető. „A hszincsiangi projektek gyakorlatilag a veszteség szélén állnak. A 136. számú dokumentum hatásával párosulva a későbbi projektek megvalósítása teljesen lehetetlen. Más befektetők már számos fotovoltaikus mutatót visszaadtak.”
Egy északnyugat-kínai tartományban működő központi állami tulajdonú energiavállalat egy másik alkalmazottja szintén elmondta, hogy a fotovoltaikus projektjére vonatkozó földhasználati adót a teljes területre vetik ki tavaly óta, ugyanazzal a 0,6 jüan/négyzetméter beszedési normával. A megművelt földterületek használatára vonatkozó adót is a teljes területre vetik ki, amelynek mértéke akár 8 jüan/négyzetméter is lehet. „A projekt befejezése előtti és utáni beszedési normák újra és újra változtak, csábítva a fotovoltaikus vállalkozásokat, hogy „megöljék” őket” – mondta tehetetlenül a központi állami tulajdonú vállalat munkatársa.
„Jelenleg a fotovoltaikus projektek földköltsége rendkívül magas. Még a ritkán lakott homokos és kopár talajokon megvalósuló projektek esetében is a földköltség eléri a 2800 jüant milliónként. Például a földszerzési díj körülbelül 1800 jüan milliónként, az építési területeken található gyepnövényzet helyreállítási díja körülbelül 2300 jüan milliónként, a pásztorok nyugdíjbiztosítása stb. pedig körülbelül 2300 jüan.” A központi állami tulajdonú vállalat munkatársa hozzátette: „A városi földhasználati adó és a teljes területre kivetett mezőgazdasági területfoglalási adó hozzáadásával, miután a 136. számú dokumentum a fotovoltaikus energia teljes piacra lépését szorgalmazza, miután az belép a spot piacra, a földadók és díjak nagy valószínűséggel teljesen megsemmisítik az erőművi beruházásokat.”
Egy másik közép-keleti tartományban működő központi állami vállalat fejlesztője szintén elmondta, hogy projektjüket felszólították a fotovoltaikus földterületekre kivetett két adó megfizetésére, de nem volt egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogyan, mikor kell fizetni, vagy hogyan kell meghatározni a területet, így továbbra is hátralékban lehetnek. Ha teljes körű adót vetnek ki, „a projekt megtérülési rátája nyomon követhetetlen lesz”.
A 136. számú dokumentumban foglalt, nem egyértelmű villamosenergia-árak és a teljes területre kiterjedő telekadó beszedésének kockázataival szembesülve számos központi vállalat fejlesztője kijelentette, hogy a jóváhagyott fotovoltaikus projektek telekadójának kiszámítása mostantól minden esetben a teljes területre kiterjedő beszedést igényli. A központi vállalatok túlnyomó többsége egyre konzervatívabbá vált a fotovoltaikus projektekbe történő beruházásaiban, és néhányuk projektje a közelmúltban nem kapott jóváhagyást.
A fent említett befektető aggodalmát fejezte ki, mondván: „Ahogy egyre több tartomány fokozatosan fokozza a földekre kivetett két adó beszedését, a beszedés módja a 136. számú dokumentum utáni projektek „túlélési vonalát” meghatározó másik kulcsfontosságú tényezővé válik. Az előzetes kockázatok ismeretében az egyetlen lehetőség az, hogy a beszedést szigorúan a teljes terület alapján számítsuk ki.”
A „Válaszd az alacsonyt a magas helyett” mondás üres fecsegéssé vált.
A fotovoltaikus iparágban a földterületekre kivetett két adó kérdése egy évtizede, a „13. ötéves tervtől” a „14. ötéves tervig” sújtja az iparágat. Az adók kivetése, a kivetés módja és a beszedési normák mindig is a helyi hatóságok belátására voltak bízva. A projektfejlesztés során és a projekt befejezése után ígért földterület-adó normák jelentősen eltérnek, ami a fotovoltaikus projektek bevételi modelljének teljes felborulásához is vezetett. Számos projekt veszteséges helyzetbe került.
2023-ban a Nemzeti Energiaügyi Hivatal kiadta az „Új korszakban az új energia magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására irányuló végrehajtási terv esetértelmezését”, amelyben egyértelműen kimondta, hogy a különböző tartományokban és városokban a földhasználati adó beszedésének szabványai nem egyértelműek, és gyakran előfordul a többszörös adók egy helyen történő kivetése. A helyi mérlegelési jogkör nagy, és sok projekt esetében a helyi adóhivatalok és mások továbbra is további földadót vetnek ki, miután a projektet már csatlakoztatták a hálózathoz, vagy több évig üzemeltették.
Ezenkívül a beszedési szabványok nagymértékben eltérnek, és a hasonló projektek adófizetése a különböző régiókban jelentősen eltér. Egy 10 MW-os fotovoltaikus projekt esetében az éves adófizetés 78 000 és 2,04 millió jüan között mozog, ami jelentősen növeli a szél- és napenergia-vállalkozások adóterheit. Példaként véve egy fotovoltaikus projektet Délnyugat-Kína egy bizonyos területén 2021-ben, egy 200 MW-os fotovoltaikus erőmű telekadója és illetéke önmagában meghaladta a 150 millió jüant, a projekt beruházási költsége pedig több mint 20%-kal nőtt.
Bár a Nemzeti Energiaügyi Hivatal előírja minden település számára, hogy kövessék az „alacsonyabb választása a magasabb helyett” elvet, hogy egyértelműen meghatározzák a városi földhasználati adó és a termőföld-használati adó beszedésének körét és szabványait, a tényleges végrehajtás során azonban a helyi önkormányzatok mérlegelési jogkörét nem korlátozták.
Jelenleg a különböző tartományokban háromféleképpen szedik be a földadót: a cölöpalapozási pontok, a négyzetrács árnyékai és a telek teljes területe alapján. A földadó költsége e három módszer esetében nagyban eltér. „A cölöpalapozási terület, a négyzetrács vetített területe és a telek területe között 1:10:50 arány van” – mutatta be egy iparági bennfentes.
Egy bizonyos Henan tartománybeli befektető korábban azt nyilatkozta a Photovoltaicnak, hogy a 2018-ban üzembe helyezett projekt területét az alkatrészek árnyékterülete és az egyéb területek alapján körülbelül 100 000 négyzetméterre határozták meg, 430 000 jüan adófizetési kötelezettséggel. 2023-ban azonban az adóhatóság a teljes területet, az adóterületet 1,738 millió négyzetméterre szabta, ami több mint 10 millió jüan adófizetési kötelezettséget eredményezett.
Hangsúlyozni kell, hogy kutatások és nyilvános információk alapján több tartomány egyes területein, köztük Csinghajban, Hszincsiangban, Hupejben, Belső-Mongóliában, Jünnanban, Santungban, Honanban és Ninghsziában elkezdték kivetni a földadót a fotovoltaikus projektekre. A legalapvetőbb beszedési szabvány a rendszer függőleges vetítési területén alapul, míg egyes tartományokban a fotovoltaikus mező teljes területén. Egyes régiókat arra ösztönöznek, hogy fizessenek adót, és még van lehetőség a tárgyalásra, míg más régiókban az adókat már ténylegesen be is fizették.
E tekintetben a befektetők arra is felszólítják a helyi hatóságokat, hogy a 136. számú dokumentum kibocsátásának kezdeti szakaszában teljes mértékben vegyék figyelembe az iparág adaptív kiigazítását, függesszék fel a fotovoltaikus földterületekre kivetett két adó beszedését, vagy a lehető leghamarabb tisztázzák a beszedési szabványokat, és biztosítsanak elegendő számítási mozgásteret, hogy a befektetők megőrizhessék a kellő befektetési bizalmukat.
Közzététel ideje: 2025. július 23.