1. A szakpolitikán alapuló „felhasználási időn alapuló villamosenergia-árazás” eltörlése egyre inkább trenddé válik. 2025 végére a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság és a Nemzeti Energiaügyi Hivatal egymást követően kiadta a „Közlemény a 2026-os közép- és hosszú távú villamosenergia-szerződések aláírásában és teljesítésében végzett jó munkáról” és a „Közép- és hosszú távú villamosenergia-piac alapvető szabályait”, amelyek mindegyike egyértelműen kimondja:
Elvileg a közvetlen piaci szereplők a továbbiakban nem fogják alkalmazni a kormány által előírt, felhasználási időponthoz kötött villamosenergia-árazást.
Optimalizálni kell a közép- és hosszú távú villamosenergia-árképzési mechanizmust. Minden régiónak biztosítania kell az összhangot a csúcs- és völgyidőszakon alapuló villamosenergia-árképzési politika és a piaci tranzakciós villamosenergia-árazás között. Elvileg a közvetlen piaci szereplőkre a továbbiakban nem vonatkozik a kormány által meghatározott, felhasználási időn alapuló villamosenergia-árképzés. A közép- és hosszú távú szerződések mindkét felét arra ösztönzik, hogy olyan megállapodásokat kössenek, amelyek reagálnak a piaci kínálatra.
A piaci tranzakciókban közvetlenül részt vevő üzleti vállalkozások számára a továbbiakban nem lesznek mesterséges előírások a felhasználási időn alapuló villamosenergia-árazás szintjére és időtartamára vonatkozóan. A hálózatügynökként áramot vásárló felhasználók esetében a kormányzati árosztály koordinálja és optimalizálja a csúcsidőszakok és a csúcsidőn kívüli időszakok felosztását, valamint az áringadozási arányt a spot piaci árszint alapján.
Ezt követően a Liaoning, Szecsuán, Sanhszi, Jünnan, Henan és Sanhszi tartományokban 2026-ra vonatkozó közép- és hosszú távú tranzakciók végrehajtási részleteiben egyértelműen és kivétel nélkül kimondták, hogy a piaci tranzakciókban közvetlenül részt vevő üzleti vállalkozások számára a felhasználási idő szerinti villamosenergia-árak szintjét és időtartamát a továbbiakban nem határozzák meg mesterségesen. Ez nem azt jelenti, hogy a felhasználási idő szerinti villamosenergia-árak eltűnnek, hanem azt, hogy kialakulási mechanizmusuk alapvetően megváltozott – az „állami árképzésről” a „piaci árképzésre”. A villamosenergia-kínálati és -keresleti kapcsolatok, valamint a piacorientált tranzakciók hatására a csúcsidőszaki, normál és csúcsidőn kívüli villamosenergia-árak természetes módon a piaci kínálat és kereslet szerint alakulnak ki, és a villamosenergia-ár ingadozása pontosabban tükrözi majd a valós idejű piaci viszonyokat.
A piaci alapú, felhasználási időn (TOU) alapuló villamosenergia-árazás azonban két fő kihívást is jelentett a hagyományos ipari és kereskedelmi energiatároló rendszerek „csúcs-völgy arbitrázs” modelljével szemben.
Az időzítési stratégia merev, ami megnehezíti az áramigény kielégítését. A hagyományos energiatároló rendszerek gyakran fix idejű töltést és kisütést végeznek, ami megnehezíti a felhasználók tényleges áramfogyasztási görbéjéhez való igazodást. Különösen a „fotovoltaikus + energiatárolás” forgatókönyvben a rugalmas beállítási lehetőségek hiánya könnyen alacsony energiatároló-kihasználtsághoz vagy az áramigény kielégítésének elmaradásához vezethet.
2) Az áramárak volatilitása fokozódik, ami nagyobb kihívást jelent az arbitrázs szempontjából. Az időpontalapú áramárazás és a spot piac közötti kapcsolat miatt az áramárak óránként vagy akár 15 percenként is ingadozhatnak, a csúcsidőszaki áramárak meghaladhatják az 1 jüan/kWh-t. A magas fotovoltaikus energiatermelés időszakaiban akár negatív áramárak is előfordulhatnak. A hagyományos fix áras stratégiák nehezen alkalmazkodnak ehhez az összetett áramárképzési környezethez. Tehát a villamosenergia-piac új mechanizmusa szerint hogyan kellene az ipari és kereskedelmi energiatárolásnak új értékajánlatokat keresnie?
II. A „csúcs-völgy arbitrázstól” a „mikrohálózati kiegyensúlyozóig” Az érett európai villamosenergia-piacok tapasztalatai azt mutatják, hogy minél magasabb a piacosítottság foka, annál szélesebb körűek az alkalmazási forgatókönyvek, és annál hangsúlyosabb az energiatároló rendszerek értéke. Szerepük az egyszerű „csúcs-völgy arbitrázs eszközből” az „elosztott fotovoltaikus és energiatároló mikrohálózatok intelligens kiegyensúlyozójává” fejlődik.
1. Lengyelország: A felhasználók átlagos villanyszámlája 50%-kal csökkent, a fotovoltaikus (PV) bevételek pedig több mint 200%-kal nőttek! 2025 óta a Lengyel Áramtőzsde dinamikus áramárazást vezetett be, ahol az árak valós időben ingadoznak. Egy varsói lakossági felhasználó egy mesterséges intelligencia alapú ütemezési stratégiákkal felszerelt Siggy energiatároló rendszert telepített, létrehozva egy kis intelligens fotovoltaikus tároló mikrohálózatot. A fix áramárazási időszakban a fotovoltaikus betáplálási tarifa mindössze 0,22–0,44 zloty/kWh volt. A dinamikus áramárazásra való áttérés és az intelligens fotovoltaikus tároló rendszer integrálása után az energiatárolás és az intelligens ütemezési stratégiák révén lehetővé vált az áram „tárolása” az alacsony árú időszakokban, és a „felszabadítás” a magas árú időszakokban, így áramköltség-megtakarítást és bevételnövekedést értek el. Az egyéves működési adatok azt mutatják, hogy a felhasználó villamosenergia-vásárlási költsége körülbelül 0,55 zloty/kWh-ra csökkent, ami közel 50%-os csökkenést jelent; Az átlagos fotovoltaikus betáplálási tarifa kWh-nként 1,09 zlotyra emelkedett, a bevételek 220–300%-kal, az önfogyasztási arány pedig több mint 200%-kal nőtt.
2. Svédország: Az intelligens PV-ESS rendszerek átlagosan 52,7%-kal csökkentik a felhasználók villanyszámláit! Míg az egyetlen lengyelországi projekt elszigetelt eset lehet, a több mint 2500 svédországi projekt statisztikai adatai szélesebb körben reprezentatívak. A Siger New Energy nemrégiben szisztematikus elemzést végzett több mint 2500 svédországi intelligens PV-ESS projekt működési adatairól, és megállapította, hogy a felhasználók villanyszámlái átlagosan 70,3%-kal csökkentek! A svéd villamosenergia-piac négy régióra (SE1-SE4) oszlik a hálózati üzemeltetési struktúra alapján, és több mint 2500 független projekt oszlik meg ebben a négy régióban. Minden felhasználót a legalacsonyabb tényleges jövedelemtől a legmagasabbig rangsoroltak, ahogy az alábbi ábra is mutatja.
Az adatok azt mutatják, hogy a felhasználók átlagos villanyszámlái 70,3%-kal csökkennek, az átlagos csökkenés pedig 52,7%. Ez az eltérés nem az egyes kiugró értékek interferenciájából, hanem abból a tényből fakad, hogy egyes felhasználók azokban a régiókban, ahol nagyobb az áramár-ingadozás, jelentősen magasabb megtakarítási hozamot értek el.
1. MI-alapú intelligens diszpécserrendszer: A dinamikus villamosenergia-árazási környezetben a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében az áramárak és az áramfelhasználás megértése nem érhető el a mesterséges intelligencia technológia mélyreható alkalmazása nélkül. Az intelligens fotovoltaikus és energiatároló rendszer a következő alapvető képességeket éri el a többmodelles fúzió és a megerősítéses tanulás révén:
1) Terhelésprofil-tanulás: Az egyes projektek villamosenergia-fogyasztási viselkedési jellemzőinek folyamatos tanulása, a terhelési csúcsok, az éjszakai villamosenergia-fogyasztási minták, a hétköznapok és az ünnepnapok közötti különbségek stb. azonosítása egy személyre szabott terhelési profil létrehozása érdekében.
2) Fotovoltaikus energiatermelés előrejelzése: A meteorológiai adatok kombinálása a fotovoltaikus teljesítmény pontos előrejelzéséhez;
3) Villamosenergia-ár trendjének előrejelzése: A piaci adatok alapján előrejelzi a villamosenergia-ár ingadozásait, és optimális töltési és kisütési stratégiákat dolgoz ki;
4) Gördülő optimalizálás és rugalmas beállítások: Többmodelles fúziós stratégia alkalmazása, az időjárás-előrejelzés és a terhelési viselkedés modellezésének kombinálása, valamint optimális ütemezési útvonalak kidolgozása megerősítéses tanulás és fizikai szimuláció segítségével; egyidejűleg a napi stratégiai módosítások támogatása és a felhasználói preferenciákon alapuló személyre szabott ütemezés lehetővé tétele. A jövőben, ahogy a mesterséges intelligencia modellek folyamatosan fejlődnek és az algoritmusstratégiák folyamatosan optimalizálódnak, a fotovoltaikus és energiatároló rendszerek a „használható” kategóriából a „jól használható” kategóriába kerülnek, segítve ezzel több felhasználót az valóban intelligens energiafelhasználás és a hosszú távú előnyök elérésében.
IV. Intelligens fotovoltaikus és energiatároló mikrohálózat, a nulla szén-dioxid-kibocsátású gyárak felhatalmazása! Kína 15. ötéves terve egyértelműen javasolja az elosztott energiaforrások fejlesztését, valamint nulla szén-dioxid-kibocsátású gyárak és parkok építését. 2025 decemberében a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Energiaügyi Hivatal közösen bejelentett 52 országos szintű nulla szén-dioxid-kibocsátású parkot. 2026 januárjában az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium, valamint négy másik minisztérium kiadta az „Irányadó Vélemények a nulla szén-dioxid-kibocsátású gyárak építéséről” című dokumentumot, amelyben azt javasolta, hogy 2027-re hét fő iparágban, köztük a fotovoltaikus, lítium akkumulátor- és autóiparban nulla szén-dioxid-kibocsátású gyárakat hozzanak létre és építsenek; 2030-ra pedig 12 fő iparágra bővüljenek. Előrejelezhető, hogy a „villamosenergia-terhelés” köré épülő nulla szén-dioxid-kibocsátású gyárak és parkok a jövőben az új energiaforrások egyik fő forgatókönyvévé válnak. Az olyan modellek, mint a közvetlen zöldáram-csatlakozás és az intelligens mikrohálózatok jelentős fejlesztési lehetőségeket nyitnak meg, és fontos fejlesztési modellekké válnak az új energiaforrások számára. Ezen forgatókönyvek és modellek szerint alapvető igényeik nagymértékben megegyeznek a lengyelországi és svédországi felhasználók igényeivel: optimális villamosenergia-költségek elérése egy teljesen piacorientált, dinamikus villamosenergia-árazási környezetben. A tengerentúli piacok tapasztalatai azt mutatják, hogy az intelligens fotovoltaikus és energiatároló mikrohálózatok hatékonyan csökkenthetik a felhasználók villamosenergia-költségeit és növelhetik a fotovoltaikus projektek megtérülését; sőt, minél nagyobb az áramárak ingadozása, annál jobbak a megvalósítási eredmények! Jelenleg világszerte több mint 17 000 erőmű vezetett be mesterséges intelligencia modelleket, amelyek 47 országban lefedik a dinamikus villamosenergia-árazási hozzáférési forgatókönyveket, egy többszintű és megvalósítható mesterséges intelligencia alkalmazási rendszert alkotva.
Következtetés
Búcsút inthetünk a fix, szabályzatalapú, felhasználási időn alapuló áramárazásnak, és üdvözöljük a piacorientált és dinamikus áramárazás korszakában. Ez nem a fotovoltaikus (PV) és energiatároló rendszerek értékének vége, hanem az intelligens energia korszakának igazi kezdete. A mesterséges intelligencia ütemezésének és a mikrohálózati koordinációnak köszönhetően a PV és energiatároló rendszerek puszta „energiatároló eszközökből” „intelligens energiakiegyenlítőkké” fejlődnek, értéket ragadva meg az ingadozások közepette, és a változásokon keresztül alakítva át a jövőt.
Közzététel ideje: 2026. január 23.